Bajnok lehet a Csólyospálos

2978138_szank-csolyospalos-foci015

A megye három Déli csoportjában a múlt hétvégén óriási rangadóra került sor Szankon, ahol a bajnoki címre esélyes Csólyospálos vendégeskedett. Ezúttal „csak” kétszázötven néző látogatott ki a mérkőzésre, amelyet végül a vendégek biztosan megnyertek.

Matematikailag még nem nyertük meg a bajnokságot. Abban az esetben nem lennénk bajnokok, ha mi kikapnánk a Tázlártól, a Kisőrös kettő meg mondjuk 18–0-ra nyerne, – nyilatkozott a bajnokság finiséről Gyuris István, aki edző is, de gyakorlatilag inkább a klub technikai vezetője – tehát ez a bajnoki cím most már azért gyakorlatilag megvan. Mert igaz, hogy történtek már csodák, és hogy kerek a labda, de ennyire azért nem az. A Szank–Csólyospálos egyébként helyezéstől függetlenül mindig óriási rangadó, – helyezte összefüggésbe ezt a párosítást –, a földrajzi közelség okán, illetve amiatt is, hogy a játékosok mind ismerik egymást. Korábbról, kispályás bajnokságokról, vagy egy munkahelyen dolgoznak, így aztán egy-egy rangadó után bizony fél évig megy a zrika. Ebbe a körbe beletartozik még a Jászszentlászló is, tehát itt valójában riválisok triumvirátusáról van szó, csak sajnos ők manapság egy kicsivel gyengébben muzsikálnak.

És hogy általában mekkora nézőszámot vonz ez a rangadó? Tavaly mi csak másodikok lettünk a Szank mögött, de a tavalyi idényben mind a két egymás elleni mérkőzésünkre négyszáz néző látogatott ki. A 2016-os őszi, csólyosi meccsünkön újra megvolt a négyszáz néző, most a múlt hetin voltak egy kicsivel kevesebben, „csak” mintegy kétszázötvenen. Ez talán annak is betudható, hogy a Szank már mindenképpen bronzérmes, számukra tehát már nem bírt téttel a találkozó. Illetve a szomszédos Majsa is otthon játszott, ami szintén elvihetett ötven, hatvan nézőt. A mi csapatunkat egyébként mindenhova sok néző kíséri el. Idegenben az ötven szurkoló nálunk a minimum, de volt már, hogy százan jöttek velünk idegenbe. Sőt, mi több, most hétvégén Szankra átjött vagy százötven csólyosi drukker. Van szervezett táborunk, a klubnál létezik szurkolói sál, egyenmelegítő, és kialakult egy csólyosi ultracsoport is, akik a szanki mérkőzésen is síppal, dobbal, nádi hegedűvel támogatták a csapatot, pokoli hangulatot teremtve, ezzel a győzelembe hajszolva a fiúkat.

Ami magát a meccset illeti, – tért át a megnyert derbire Gyuris István, – most alaposan felkészültünk a Szankból. Az elmúlt két évben mindkétszer csak ezüstérmesek lettünk, tehát most biztosra mentünk. A mi csapatunkban jelen pillanatban egyébként vannak olyan játékosok, akik magasabb osztályban is megállnák a helyüket, ők kimondottan azért maradtak itt nálunk, – noha hívták őket Majsára, Pálmonostorára – , mert most már mindenképpen bajnokok akarnak lenni a Csólyospálossal. Meg is mondták, hogy amíg ez nem sikerül, addig nem mennek innen sehova.

Elszállt egy stoplis a szélben

A hétvégi találkozó leglátványosabb jelenete az volt, amikor a lelkes vendégdrukkerhad kék-fehérre festette a pálya légterét. Az első félidő emlékezetes, focipályán szokatlan pillanata pedig az volt, amikor a szanki Kozák Francois futballcipőjének a talpa egyszer csak váratlanul „önállósította” magát. A harmincéves védőt egy pillanatra sem hozta zavarba az aprócska gikszer, ő mintha mi sem történt volna, stoplik nélkül rúgta a bőrt néhány percen keresztül, mígnem végül aztán a cserekapus, Felföldi Gábor közreműködésével meg nem érkezett a cserecipője.

Egyszóval felkészültünk az ellenfélből. Tudtuk, hogy a Szank játékosedzője, Valaki Zsolt jó futballista, kiválóan irányít, és remek labdákat osztogat a futó embereiknek. Ennek ismeretében a célunk az volt, hogy a középpályán szerezzünk minél több labdát és tartsuk ott, ezáltal rombolva a taktikájukat. Ez sikerült is, így elég nagy nyomást tudtunk gyakorolni rájuk.

Nálunk a csapat valódi edzője egyébként az egyik játékos, Szikora Tamás. Elsősorban neki tudható be az, hogy együtt maradt a keret, hogy nem igazolt el senki, de az edzéseket is ő vezeti, a mérkőzésekre a taktikát is ő dolgozza ki. Ráadásul igen sikeresen, ahogy a múlt heti példa mutatja. Őt is hívták már magasabb osztályba, de ő is azért maradt, mert a Csólyossal akart végre bajnokságot nyerni. Úgy néz ki, hogy az idén sikerül.

Forrás: http://www.baon.hu/bacs-kiskun/sport/bajnok-lehet-a-csolyospalos-729442/