A kialakult túlfogyasztásnak köszönhetően felgyorsuló felmelegedési folyamaton muszáj változtatnunk - vélte -, mert ilyen tempóban haladva a fosszilis energia kitermelésben, körülbelül 2050-re nem lesz mit kitermelnünk. Addigra tehát fel kell készülnie az emberiségnek más –pl. nap- energia átalakítási technológiákkal energiaéhségünk kielégítésére. Európa zöldenergiájával kapcsolatosan megjegyezte, hogy nagy hangsúlyt kap a téma az EU-n belül és Ausztria a biomassza kutatásban-felhasználásban mutat fel jelentős eredményeket. Erre kiváló példa Güssing, vagyis Németújvár, ahol hátrányos helyzetből indulva sikerült európai mintává válnia a településnek új technológiáiknak köszönhetően, amely elsősorban biomassza hasznosítására épül. Véleménye szerint Csólyospálos alkalmas a kutatás folytatása után a biomassza-felhasználás gyakorlati megvalósítására, hiszen sok-sok eddig fel nem használt növény illetve maradvány környezetbarát „átalakításával” nyerhetnének fűtőanyagot vagy villamos energiát.

 

Ágnes Rossbacher a grazi egyetemen környezeti rendszertudományokkal foglalkozik és a diplomamunkája elkészítéséhez mérte fel Csólyospálos biomassza potenciálját. Az ACT pályázatán indulva jutott el Csólyospálosra, ahol szivélyes emberekkel találkozva, Győri-Nagy Sándor segítségével kapott válaszokat a helyiektől a témát kutató kérdéseire. A projekt bemutatásakor nemcsak a kiindulási helyzetet tárta fel a jelenlévők előtt, vagyis, hogy mit hagyunk parlagon felhasználatlanul, hanem javaslatot is tett arra, hogyan gazdálkodhatnánk jobban meglévő, ám eddig alig felismert értékeinkkel. Az alapvetően száraz, alacsony termőértékű környékbeli földeken például jól termeszthető energianövény lehet a lucerna, a somkóró vagy a széna. A kanálispartokon vagy dűlőutak mentén parlagon heverő fák, bokrok fűfélék mind felhasználhatóak biomasszaként, nem igényelnek plusz befektetést. Összességében szívesen részt venne a projekt gyakorlati megvalósításban is, hiszen alkalmasnak látja a területet biomassza-üzem létesítésére, ám megjegyezte, hogy nemcsak a számokra kell hagyatkozni, mielőtt belevágna a település egy ekkora beruházásba, hanem az emberi tényezőket is figyelembe véve szükséges majd dönteni.