Ábrahám-Fúrús János polgármester emlékeztetett minderre azon a szombat esti rendezvényen, ahol az ünnepi műsort követően felavatták az ’56-os Emlékbizottság által másfél millió forinttal támogatott büszkeségpontot. Az önkormányzat hivatala mellett készült el az az emlékfal, amelyre a Balázs Antal sepsiszentgyörgyi tanító-fafaragó által készített, hatvan darab, egyenként 56 centiméteres, kopjafából álló kompozíció került.
Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa beszédében kiemelte: „Büszke nemzet lehet a magyar, hogy a Teremtő akaratából olyan ikonjaink vannak, akikre felnézhetünk, akiknek életútja példa mindannyiunk számára. Annak a példája, hogy az ember nemcsak magáért, nemcsak szeretteiért tartozik felelősséggel, de ha a történelem úgy kívánja, akkor hazájának és nemzetének gondjait is vállára kell venni. 1956 hősei a vállukra vették a haza gondjának mérhetetlen súlyát és vállalták a harcot. Vállalták, mert hittek abban, hogy az egyén szabadsága csak a nemzet függetlenségével együtt valósulhat meg.”
Forrás: baon.hu / Tapodi Kálmán
Az 1956-os forradalomra emlékező Büszkeségpontot avattak Csólyospáloson
Az 1956-os forradalomra emlékező Büszkeségpontot avattak a Bács-Kiskun megyei Csólyospáloson, a település 72. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen. Az 1956-os Emlékbizottság támogatásával megvalósított emlékmű avatásán Grezsa István kormánybiztos mondott ünnepi beszédet.
Az emlékezés fontosságát hangsúlyozva a kormánybiztos arról beszélt, hogy ha „emlékezünk és emlékeztetünk, akkor joggal várhatjuk, hogy lesznek majd új Tóth Ilonák, lesznek majd új Pongráczok, akik, ha kell, feláldozzák akár az életüket is a magyar szabadságért. A Büszkeségpont felavatása az emlékezés gesztusán keresztül tehát annak a záloga, hogy ha a sors úgy kívánja, akkor lesznek újra hőseink.”
Beszédében kiemelte, hogy a magyar szabadságszerető nép. Mint fogalmazott, gazdag történelmünk eleven bizonyítéka annak, hogy mindig is a magunk urai akartunk lenni. „Mi magyarok nem tűrjük a rabságot: mindig készek vagyunk harcolni a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, ezekért az értékekért a legnagyobb túlerővel szemben is felvesszük a harcot”.
Grezsa István szerint 1956 ma is érvényes üzenete, hogy csak a magyar nemzet tagjai dönthetnek arról, hogy mi legyen a magyarság sorsa. „Nem hagyhatjuk, hogy Brüsszelben, vagy éppen más birodalmi központban döntsenek rólunk. Csak mi tudjuk, hogy szeretnénk élni, milyen világot akarunk építeni gyermekeinknek, unokáinknak”.
Sepsiszentgyörgy és Csólyospálos kapcsolatát méltatva a kormánybiztos kifejtette, hogy a két település szoros kapcsolatra való törekvése megegyezik a kormány szándékaival, hiszen a magyar nemzetpolitika célja a nemzeti egység megteremtése, melynek záloga a határokon átívelő nemzetegyesítés programja. Grezsa István úgy véli, a jelenkor politikusainak legfontosabb feladata, hogy megpróbálják újrateremteni azt az egységet, amelyet a szabadságvágy létrehozott, azért hogy „megmaradjunk Erdélyben, Kárpátalján és mindenhol a világban, ahová vetett minket a sors”.
A Büszkeségpont felavatásán köszöntőt mondott továbbá Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Á. Fúrús János csólyospálosi polgármester és Balázs Antal székely fafaragó mester.
(Miniszterelnökség)
Forrás: http://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok-helyettes/nemzetpolitikaert-felelos-allamtitkar/hirek/az-1956-os-forradalomra-emlekezo-buszkesegpontot-avattak-csolyospaloson
Sólya Eliza fotói a rendezvényről:
[fbalbum url=”https://www.facebook.com/media/set/?set=a.1396258163785964.1073741902.330114783733646&type=1&l=69cca23f5e”]
